Egy friss holland kutatás megállapítása szerint Finnország - Európa többi részéhez képest - genetikailag elszigetelt hely volt.
Bár az európaiak génkincsében nincsenek számottevő különbségek, a holland kutatás szerint az olaszok és a finnek génállománya az ősi népek vándorlásainak egyéb apró nyomait is őrzi.

Finn oldalról ennek az az oka, hogy a finnek jelentős része a mai Finnország területére egykor betelepült népesség leszármazottja.
Az olasz génállomány elszigeteltségének okát a tudósok az Alpokban látják, amely a nagy népvándorlás útjában állhatott.

A legnagyobb génállománybeli eltérés Európában észak-déli irányban mutatható ki. Az eltérések a délről északi irányban történő népességmozgásból adódnak. Az első ilyen vándorlás 45 000 évvel ezelőtt - a mai ember Európába érkezésével - zajlott.
A második vándorlás 17 000 évvel ezelőtt történt, mikor is a jégkorszak miatt délre vándorolt emberek visszatértek korábbi lakóterületükre.
A legutolsó nagy vándorlás pedig kb. 10 000 évvel ezelőtt kezdődött, a Közel-Keleten alkalmazott földművelés európai elterjedésével egy időben.

A tudósok szerint a jövőben az európaiak genotípusát a korábbiakhoz képest pontosabban tudjuk majd lokalizálni. A  holland Erasmus Egyetemen végzett kutatás a Current Biology c. szaklapban jelent meg. A kutatásról a The New York Times, amerikai napilap, is beszámolt.