Az emberek hajlamosak tévesen a finneket és a skandináv szomszédaikat rideg személyiségeknek gondolni, mikor valójában inkább csak hűvösek és csendesek. Ha valaki eltölt valamennyi időt a finnekkel, barátilag vagy üzleti ügyben, száraz humoruk nyomban előtérbe kerül – még csak alkoholhoz sem kell nyúlniuk, hogy megnyíljanak. A finnek általában nyugodtan töltik el idejüket a munkahelytől távol, hétvégéik kényelemben telnek vidéken, ha éppen nem a kocsmák és a bárok nyújtotta kikapcsolódást választják. Finnország 1995 óta az Európai Unió tagja, az azóta eltelt idő alattt jelenléte jóval érezhetőbbé vált. Hat hónapon át szolgált EU elnökséggel, illetve 1999-ben Helsinki lett megválasztva a 2000-es Európai Kultúrális Főváros címre. Azóta inkább vonza a figyelmet egy olyan városként, amit meg kell látogatni, mint egy megálló útban Oroszország vagy Skandinávia felé. Az elmúlt években hozott külpolitikai döntések tovább színesítették Helsinki képét. A lazán kezelt emigráns politika révén a külföldiek száma 5% felé emelkedett, sokan közülük Vietnámból vagy Szenegálból jöttek. A sokat utazó finnek magukat világpolgároknak tartják, de ők a kissebség. A finn fiatalok többségére már nem jellemző a szülők merevsége, külföldön tanulnak, dolgoznak, utazgatnak és szívesen látnak minden külföldit Finnországban.