A szauna olyan helyiség vagy külön kis faház, amelyet felfűtenek, hogy benne emberek izzadhassanak kikapcsolódás céljából. Legtöbbször – de nem feltétlenül – a forró kövekre öntött víz által történő vízgőzképzés, és a mosakodás is hozzátartozik.
 
A szauna története több ezer éves múltra tekint vissza, elsősorban az északi népeknél.

A szauna a finn vidéki házakban, nyaralókban általában nyírfafűtéses, a városi lakásokban, fürdőkben általában elektromos üzemű. A városi lakásokban általában fa lambériával kialakított kis helyiség a fürdőszobában.
 
A nyaraló, avagy mökki tartozéka a szauna, általában egy tó partján helyezkedik el, és egy külön kis faházból áll. A szaunázás után többnyire a tó vizét használják lehűlésre, télen ehhez lék vágása szükséges. Lehet ugyanakkor csak a havat is használni, avagy kint állni a -20-30 °C-os hidegben. Szauna után a hideg víz vagy levegő pár percig egyáltalán nem hideg, hanem kellemes.
 
Jelenleg kb. 2 millió szauna van Finnországban, ebből 1,2 millió magánlakásokban, a maradék a nyaralókban (mökkikben), szállodákban, uszodákban található. Ez az 5 milliós népességhez képest igen soknak számít. Az utóbbi 50 évben a gyarapodás sem kevés: 1938-ban még csak 1,5 millió szauna volt.
 
Legendák szólnak arról, hogy a finneknek milyen fontos a szauna. Az egyik történet szerint például az Afganisztánban állomásozó finn békefenntartóknak természetesen az egyik legfontosabb feladata a szauna létrehozása volt.
 
A finn ex-miniszterelnök, Urho Kekkonen szaunameghívását soha, egyetlen – belföldi, avagy külföldi – politikus sem merte visszautasítani. Finnország egykori első embere a legfontosabb döntéseket rendszerint a forróságban üldögélve hozta meg. A rövid, hivatalos tárgyalótermi megbeszélés után a szomszédos szaunában volt a folytatás. Öltöny, nyakkendő, cipő, zokni, alsónadrág le – kezdődhetett a politikai vita. Az igazán fontos döntések a hőségben születtek. Érdekesség, hogy Urho Kekkonen is egy szaunában született 1900-ban.
 
Ami az angoloknál az ötórai tea, az a finneknél a szauna: szent és sérthetetlen. Ha máskor nem, legalább egyszer egy héten, általában hétvégén szakítanak rá időt. Ha egy család egy másikat szaunázni hív, az többnapos együttlétet jelent. Szombat délután 5-6 órára felfűtik a szaunahelyiséget, és kezdődik a többórás lazító, pihentető családi program. Mellé állandó kísérő a sör virslivel. Lenkkimakkara – ha ezt egy finn meghallja, összefut a szájában a nyál, mert a szaunázás utáni és közbeni eszem-iszomot jelenti.
 
A finn gyerekeket korábban a szaunában való viselkedésről a templomban való viselkedéshez hasonló módon tanították. A szauna az emberek életét végigkísérte, központi, „szent” hely volt számukra. Általában szaunában születtek és halottaikat is ott ravatalozták fel.