A finn irodalom magában hordozza Finnország viszontagságos történelmének egyértelmű jeleit. Magyarországhoz hasonlóan, itt is hosszú ideig a kormány és az ország irányítóinak nyelve nem egyezett meg az ország lakosságának többségéével, azaz a finnel. A legjelentősebb művek többsége a finn öntudat megszerzése és megtartása köré fonódott. (lásd Karelianizmus).

Mivel az írott finn nyelv viszonylag új keletű, ezért számottevő irodalommal nem rendelkezik a középkorból vagy annál korábbról. Az olyan fontosabb könyvek, mint a Biblia vagy más írásos törvények csak latinul, svédül vagy más európai nyelveken (francia vagy német) voltak hozzáférhetőek.

A középkor óta a finn nyelv népköltészetben rendkívül gazdaggá vált. Régi népi költemények, történetek és ezekhez hasonló mondókák százait gyűjtötték össze az 1820-as évek óta, amely valószínűleg a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Ezek többségét ki is adták azóta egy hatalmas kötetben, mely 33 fejezetében 27 000 oldal található. A történeteket először Antti Aarne rendezte össze.
 
Kétségkívül a leghíresebb népköltészeti gyűjtemény a Kalevala, melyet a finnek nemzeti eposzaként emlegetnek. A művet elsősorban Elias Lönnrot írónak tulajdonítják, azonban ő inkább amolyn szerkesztőként működött közre a könyv kiadásában. Először 1835-ben adták ki és hamarosan a finn nacionalizmus szimbólumává vált. Akkoriban Finnországot Oroszország irányította, azelőtt pedig Svédország. A Kalevala ezért különösen fontos szerepet játszott a finn nemzeti öntudat kialakulásában. A Kanteletar című mű lírai költeményei mellett ez volt az egyik legnagyobb hatással az utána következő finn művészekre, például Jean Sibelius-ra.

Tulajdonképpen az első kiadott finn nyelvű regény Aleksis Kivi (1834—1872) (finnül: Seitsemän veljestä, 1870) Hét testvér címet viseli, melyet Kodolányi János (1942) és Rácz István (1955) is lefordított magyar nyelvre. A mai napig ezt a regényt tartják a legnagyszerűbb finn műnek. Ahogy Európában és Amerikában, úgy Finnországban is a regény népszerűsége összeköthető az olyan újkori témákkal, mint az iparosodás folyamata, a kialakuló modern középosztály vagy éppen a vasút megjelenése miatt összeomlásban lévő vidéki földművelők mindennapjainak megfestése. A Hét testvér esetében kiváltképp megfigyelhető ez az irány, hiszen ott a műveletlen vidéki ember küszködéséről olvashatunk, amint a fejlődő társadalmi viszonyok a nyaka köré tekerednek.