Éppen 100 éve annak, hogy Finnországban a nők a férfiakéval azonos jogokkal vesznek
részt a közéletben, hiszen már az 1906-os parlamenti reform keretében minden finn állampolgárt
teljes körű állampolgári jogokkal ruháztak fel. Így Finnország volt a világon az
első, ahol a nők nemcsak a teljes körű választójogot kapták meg egy évszázaddal ezelőtt,
hanem egyúttal választhatók is lettek. E törvény megszületését követő évben, 1907-ben
tartották az első demokratikus választásokat, és rögtön az első alkalommal 19 nő jutott be
képviselőként a 200 tagú országgyűlésbe.
A nőknek választójoggal való felruházása nyomán az eltelt száz év alatt lehetővé
vált, hogy egyenjogúan vegyenek részt a társadalmi életben, beleszóljanak a politikába,
a legfelsőbb szinteken is részt vegyenek a döntéshozatalban, és a társadalmi élet minden
területén képviseljék a nők szempontjából fontos kérdéseket, így az anyaság és a család
ügyét, a gyermekkor biztonságának megteremtését, és különös figyelmet szenteljenek az
oktatási, a szociálpolitikai és az egészségügyi kérdések megoldására.
Gyakran előbb a nőszervezetek kezdtek foglalkozni egy-egy, a nők számára fontos
kérdéssel, majd mások is felkarolták az ügyet. Helsinkiben például a városi könyvtárat az
egyik női egyesület, a Suomen Naisyhdistys ’Finn Nők Egyesülete’ alapította meg, azután
idővel ez az intézmény fejlődött városi könyvtárrá; de nők kezdeményezték az idősek otthonainak
és az óvodáknak a létrehozását, később pedig ezek a szolgáltatások önkormányzati
vagy állami fenntartásba kerültek.
A finn parlamentben a nők létszáma magas. Jelenleg a képviselők 37,5%-a nő, s ezzel az
aránnyal Finnország a negyedik helyen áll a világon, csak Ruanda, Svédország és Norvégia
előzi meg. (Szégyenkezve említjük meg, hogy a magyar nők 9,1%-os országgyűlési részvételi
arányukkal a világranglista 138 helyezése közül az előkelőnek éppen nem mondható
103. helyen kullognak.)
Míg az 1950-es években országgyűlési képviselőnek nőket csak mintegy 15%-ban
választottak meg, ez a szám az 1990-es évek elejére – fokozatos emelkedés után – szinte
megduplázódott, és mára a 40%-hoz közelít.
A finn nők a parlamentben előbb kapták meg a választójogot, mint a helyhatósági
választásokon, ahol csak 1917-ben lettek választhatók.
Az 1999-es Európai Parlamenti választások eredményei azt mutatták, hogy a nők a
választásokon aktívabbak voltak, nagyobb számban mentek el szavazni, mint a férfiak, s
e választás eredményeként az Európai Parlamentben a finneket 44%-ban nők képviselték.