A finn nyelv majdnem összes névmását használják egyes és többes számban, minden esetalakban. Hän - he, tuosta - noista, monessa - monissa

A névmások a mondatban lehetnek egyedül, önálló szóként, vagy más szavak bővítményeként, határozójaként. Kaikki lähtivät kotiin. - Kaikki pojat lähtivät kotiin.

Amikor a névmás egy másik szó határozója, akkor ugyanolyan számban és esetben áll, mint a bővített szó. Missä talossa sinä asut? Jorma on käynyt jokaisessa Suomen kaupungissa.

A névmások csoportosítása

1. Személyes névmások: minä, sinä, hän - me, te, he
Tapasin hänet eilen. = Találkoztam vele tegnap.

2. Mutató névmások: tämä, tuo, se - nämä, nuo, ne
Liisa asuu tuossa talossa. = Liisa abban a házban lakik.

3. Kérdő névmások: kuka? mikä? kumpi?
Kenellä on hyvä sanakirja? = Kinek van egy jó szótára?

4. Vonatkozó névmások: joka, mikä
Talo, jossa Sanna asuu, on kaksikerroksinen. = A ház, ahol Sanna lakik, kétemeletes.

5. Határozatlan névmások:
joku, jokin; eräs, yksi, jokainen, kaikki, joka, kukin, kumpikin,
molemmat, jompikumpi, (ei) kukaan, (ei) mikään, (ei) kumpikaan,
moni, usea; muutama, harva, toinen, muu, sama

6. Visszaható névmás: itse
Tein tämän puseron itse. = Ezt a blúzt magam csináltam.

7. Kölcsönös névmások: toiset + birtokos személyrag,
toinen - toinen + birtokos személyrag