Mintha száznyolcvannyolcezer tavának mindegyike egy remekül megtervezett, hatalmas kirakós játék egy-egy eleme volna. Nagyon nehéz akár csak egy olyan fát találni, mely nincs tökéletes szimmetriában a körülötte levőkkel. Ugyanez a harmónia tükröződik az ország lakói, az udvarias, kellően komoly, ugyanakkor életvitelüket tekintve könnyed, mégis hatékony finnek mindennapjaiban is. Ők azok, akik a környezettel köttetett ősi kapcsolatot mindmáig a természet iránti alázat és tisztelet jegyében ápolják. Ezt mi sem pédázza jobban, mint a finn fagazdálkodási terv, mely során a kivágott fák helyére ültetett facsemeték kerek száz évig háborítatlan békében növekedhetnek.

Természet
Finnország az állandó kihívás is egyben. Az egész ország egy ötcsillagos természetvédelmi terület, a kalandvágyók igazi paradicsoma. Egy valódi paradicsom, ahol kenunkkal vad zúgókon leereszkedve, fenséges horgászterületekre érve kedvünkre próbálhatjuk kifogni a világ legnagyobb lazacát, vagy kutyák, esetleg rénszarvasok húzta szánon eredhetünk ritkán látott vadak nyomába. Persze nem kell élsportolónak lennünk ahhoz, hogy kiélvezhessük a természet nyújtotta szabadidős lehetőségeket. A finnek ezeréves, a közvetlen környezettükkel karöltve szerzett tapasztalata a garancia arra, hogy a kevésbé jó edzettségi állapotúak ugyanúgy találnak maguknak kellemes és felejthetetlen elfoglaltságot, mint a gyermekekkel érkezők.

Nagyvárosok
Helsinki, a gyönyörű, takaros főváros és Finnország egyéb nagyvárosai (Turku, Rovaniemi) magukon hordozzák az idők során rendszeres ellenállást tanúsító finn nép múltjának nyomait. A városokon kívül a végtelenbe futó csendes utak behálózzák a finn tóvidéket, ahol a fák fittyet hányva a gravitáció szabályaira, szinte az égig nőnek. Itt is, ott is feltűnnek a vidéki szállodák, kisebb-nagyobb faházak, melyeknek elengedhetetlen részei a közvetlenül a vízparton épült szaunák.

Jégország
Az ezer tó országában az év minden szakának megvan a maga varázsa. A téli hidegben, egészen a tavasz beköszöntéig az északi sarkkörön és Karéliában hórobogóra, szánra vagy sítalpra pattanva megcsodálhatjuk a fagyos erdők minden szépségét, de felejthetetlen élménnyel gazdagodhatunk a Kemiben található Lumi Linna jégkastélyban töltött éjszaka után is. A kastély, valamint a hozzá tartozó étterem, kiállító terem és kápolna az időjárástól függöen akár április végéig is fogadja a vállalkozó kedvű látogatókat.

Forrás: Utazók Magazin

Elhelyezkedés
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el, a következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Éghajlat
Az országot körülvevő vizek hatásának köszönhetően Finnország éghajlata északon nedves és hideg, tundra borítja, míg délen enyhébb, és tajga fedi. A déli partvidéken az átlagos nyári hőmérséklet 15°C, ugyanakkor február tájékán ez -9°C-ra csökken. A hó és eső formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó, vékony hóréteg fedi a földet, ez északon akár hét hónapig is eltarthat.

Nyelv
A teljes népesség több, mint 93 százaléka finnül beszél, ugyanakkor a svéd szintén hivatalos nyelvnek számít, és az emberek mintegy 6 százaléka beszéli, főleg az ország nyugati és délnyugati részén. A finn nem az indoeurópai nyelvcsoporthoz tartozik, és kevéssé hasonlít a svédre. Ugyanakkor a finn anyanyelvűeknek kötelező három évig svédül tanulniuk és a svédeknek is kötelező finnül tanulniuk. Sokan beszélnek angolul, amelyet szintén majdnem minden iskolában oktatnak.

Kapcsolatteremtés
A köszönés bevett formája a kézfogás. Az általános köszönési kifejezés a Hyvää päivä ("Jó reggelt"), vagy egyszerűen Päivä. A finnek jellemzően kötetlenül beszélgetnek, gyakran szólítják egymást keresztnevükön. Valakinek az otthonába történő meghívás esetén fontos a pontos érkezés, és szokás szerint ajándékot (főleg virágot) is illik vinni. A vendégeknek alkalmanként felajánlják, hogy kísérjék el a vendéglátót a szaunába, amely tipikus finn találmány.

Étkezési szokások
A finn konyhát számos kultúra befolyásolta, közte a francia és az orosz is, ugyanakkor számos eredeti specialitással rendelkezik, főleg a tengeri ételek és a zöldségek területén. Az egyik leghíresebb hagyományos specialitás a rénszarvas steak, csakúgy, mint a lazac. A különböző bogyókból és gyümölcsökből (csipkebogyó, eper, málna) népszerű desszertek és tömény szeszek készülnek. Népszerű a rozskenyér, és a finnek gyakran esznek szendvicseket reggelire vagy uzsonnára. A leggyakrabban fogyasztott italok között van a tej és a kávé.
A vendéglátó rendszerint kijelöli a vendégek ülőhelyét, akik általában megvárják, amíg előbbi megkezdi az étkezést. A vendégek rendszerint magukat szolgálják ki, ez nem a vendéglátó feladata.

Ünnepnapok
Állami ünnepnapnak minősül az Újév (január 1.), a Vízkereszt (január 6.), a Húsvét, a Munka Napja (április 30. és május 1.), az Áldozócsütörtök, a Pünkösd Vasárnap, a Nyárközép, a Mindenszentek Napja, a Függetlenség Napja (december 6.), Karácsony (december 24-26.). A 16 Finnország Fesztivált minden év júniusa és szeptembere között tartják.
A Húsvétot megelőző vasárnap a gyerekek húsvéti boszorkányoknak öltöznek és verseket szavalva házról házra járnak, amiért édességet vagy pénzt kapnak cserébe. Húsvétkor a családok tojásokat díszítenek.
A Munka Napján az emberek utcai karneválokon vesznek részt, így ünnepelve a munkásokat és a tavaszt.
A Nyárközép ünnepét az emberek tóparti máglyatüzekkel ünneplik, a városiak vidékre utaznak, az országban mindenhol kitűzik a kék-fehér finn lobogókat.
Karácsonykor a fő étkezés a karácsony esti vacsora, amely a családi sírok meglátogatása után esedékes. Ezt követően megérkezik Karácsony Apó a gyerekeknek szóló ajándékokkal. December 26-án a családok meglátogatják a rokonokat és pihennek.

Éghajlat
(az átlagos havi maximumhőmérséklet, Helsinki)
május 13,7
június 18,9
július 20,5
augusztus 19,1
szeptember 13,9

Idő
Greenwich +2 óra; + 1 óra Magyarországhoz viszonyítva
Nyári időszámítás (2003): március 30. - október 26.