A finnek világviszonylatban a harmadik legtöbbet olvasó nemzet, 1000 főre 552,1 napilap esik. 2006-ban végeztek egy felmérést, melyből kiderült, hogy egy átlagos finn állampolgár három napilapot és nyolc hetilapot olvas rendszeresen. A finnországi svéd kisebbség kb. 285 ezer főre tehető, ez a lakosság nem egészen 5,5 százaléka. Ennek ellenére Finnországban 9 svéd napilap jelenik meg összesen 142 ezer példányban.
 
Finnország legnagyobb példányszámban eladott és legjelentősebb svéd nyelvű napilapja a Hufvudstadsbladet, jelentése körülbelül „fővárosi újság”. A lapot 1864-ben Schauman alapította. Az első kiadás még ebben az évben december 5-én jelent meg. Már az 1800-as években a lap példányszáma elérte a 18 ezret, amivel Finnország legnagyobb napilapja volt. 1920-tól a Hufvudstadsbladets Förlag och Tryckeri működtette az újságot. Tulajdonosa, vezérigazgatója Amos Andersson volt, majd 1922 és 36 között főszerkesztője is lett a lapnak. Az újság 1917-től Finnország függetlenné válása óta működik kisebbségi lapként. (A finnországi svédek 1966-tól anyanyelvükön tanulhatják az egyetemen az újságírást.) A lap nem kap az államtól pénzügyi támogatást. 1990 óta nagyobb beruházásokat tettek, új technológiával minőségileg jobb újságot hoztak létre. Javult az elrendezés és a tartalom, növelték az oldalak számát.
Napjainkban 51 ezer példányban jelenik meg és 125 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az olvasóközönség többsége finn anyanyelvű, de vannak előfizetőik az országhatáron kívül is. Bevétele körülbelül 50-50 százalékban a terjesztésből és a reklámokból származik. Alacsony nyereséggel működik, de ezáltal is biztosítani tudják a gazdasági stabilitásukat.