Egy dombon áll a székesegyház, ami körül kifejlődött egy középkori város, kb. másfél km-re a helytől, ami országos szinten csak egy kisebb kikötő volt, ahol az Aura-folyó a városból kiérve a Balti-tengerbe ömlik. Amikor az 1300-as években a székesegyházat felszentelték, már volt egy sziget a folyótorkolatnál (a várostól kb. 3 km-re), ahol a város számára egy védvárat állítottak, ez mutatja az egyház és a világi hatalom kapcsolatát a középkori Finnországban.

A finnországi főnemesi családok jelentős része nem Turkuban, hanem a közvetlen közelben – ma már néha a megnőtt város területén – fekvő birtokain, nemesi udvarházaiban élt. Arra azonban egyre nagyobb gondot fordított, hogy Finnország első templomába temetkezzék. A XVII. századtól figyelhető meg az a mindmáig élő hagyomány, miszerint a családtól távol elesettek holttestét minden nehézség ellenére a hazai földben kell eltemetni. Az 1616-ban, Pszkov ostrománál elesett hadvezér, Eevert Horn nyitotta meg a XVII. század nevezetes halottainak sorát a turkui székesegyházban. Síremléke Arendt Passer tallini kőfaragómester munkája.
 
1621-ben Gusztáv Adolf lív földön elesett, skót származású hadvezére, Samuel Cockburn került ide. 1640 szeptemberében pedig, addig ritkán látott ünnepélyességgel temették el itt a harmincéves háború finn katonáinak, a hakkapelitáknak a főparancsnokát, XIV. Erik király unokáját, Pietari Brahe főkormányzó sógorát, Åke Tott marsallt. A síremléket második felesége, Kristiina Brahe készíttette. A székesegyház ún. Tott-kápolnájában áll teljes életnagyságban a fekete márványoszlopos háttér előtt a két fehér márványalak, Åke Tott és első felesége, Sigrid Bielke.
 
1644-ben a finn lovasság Dániában elesett főparancsnokát, Torsten Stålhandskét temették ide. Felesége, Kristiina Horn egy stockholmi szobrásszal készíttette el – idejében gondolva saját magára is – gazdagon díszített közös márványsíremléküket. T. Stålhandske kettős koporsóban nyugszik, mindkettő rendkívül díszes. A Horn család, egyike a legnevezetesebb finnországi főnemesi családoknak, gyakran szerepelt a székesegyház donátorai között. Az említett Eevert Horn fia, Kustaa Horn és felesége, a szintén nem akármilyen családból származó Barbro Kurki például 1654-ben egy nagy alakú, gyertyát tartó angyalalakot ajándékozott a templomnak pár évvel korábban idetemetett lánygyermeke emlékére.
 
Az egyik kápolnában egyszerű, de ünnepélyes, „Catharina Månsdotter” feliratú márványkoporsóban nyugszik XIV. Erik király finn felesége, Kaarina Maununtytär. A szarkofágot 1867-ben készítették a turkui várban működő ún. vártemplom lelkészének, a város egyik legnevesebb történetírójának, Adolf Lindmannak a javaslatára.
A székesegyház gyakran templomi hangversenyek színhelye. Mivel a székesegyházban gyakoriak a különféle szertartások, esküvők, svéd és finn nyelven külön-külön időpontokban az istentiszteletek, hangversenyek stb., nem árt az ide látogatónak előre tájékozódni, mikor tekinthetik meg zavartalanul a templomot.
 
A székesegyház déli oldalán áll Mikael Agricola szobra, Oskari Jauhiainen alkotása (1952). Itt van eltemetve a finn nemzeti tudományok atyjának nevezett híres finn polihisztor, Henrik Gabriel Porthan is. A Szomszédos Porthan-parkot Finnország első köztéri szobra díszíti: Porthan képmása.