A karácsony az év legfontosabb ünnepe. A karácsonyi készülődést igen hamar elkezdik, advent első napján. Sok héttel az ünnep előtt már a boltokat járják és karácsonyi ajándékokat vesznek, valamint megtervezik az ünnep menetét. Karácsonyi képeslapokat is gyakran küldenek. Mézeskalácsot (piparkakku) és karácsonyi süteményeket (joulutorttu) sütnek. A gyerekek karácsonyi naptárt kapnak, ami csokit vagy valami apróságot rejt. Sok munkahelyen kiskarácsonyt (pikkujoulu) rendeznek. Az ünnep előtt gondosan kitakarítják a házat, majd feldíszítik karácsonyi díszekkel, terítőkkel. Az ablakokra és az ajtókra is színes díszeket akasztanak. A kertekben a fák és a bokrok egyaránt karácsonyi világítást kapnak. Karácsonyi virágok Finnországban a jácint és a mikulásvirág, a karácsony színe pedig a piros. Karácsonykor a háziállatokra is külön ügyelnek és a madarakat is megetetik. A madarak etetése onnan ered, hogy a parasztok régebben így akarták elérni, hogy nyáron a madarak békén hagyják a termést. Karácsony táján az emberek többsége templomba is elmegy, azok is, akik egyébként nem szoktak. Az istentiszteletek mellett összejöveteleket is szerveznek és karácsonyi dalokat énekelnek. A téli háború után terjedt el az a szokás, hogy az ünnep előestéjén a temetőben gyertyát gyújtanak a hozzátartozóik sírjánál. Másnap reggel elsőként riisipuurot (rizskása/tejberizs) esznek, amibe egyetlen szem mandulát rejtenek. A hagyomány szerint az elkövetkező évben szerencse vár arra, aki megtalálja benne a mandulát. Ha lány az illető, akkor úgy tartják, férjhez fog menni. 24-én délben Turkuban, Finnország korábbi fővárosában kihirdetik a karácsonyi békét (joulurauha), amikor nem szabad veszekedni és vadászni sem. Ez a szokás középkori törvényekre vezethető vissza. Ezt az eseményt a tévé és a rádió is élőben közvetíti. A karácsonyfát együtt díszítik fel, sokszor saját készítésű díszekkel. Ugyanakkor a természet védelme érdekében vannak, akik nem vesznek saját karácsonyfát, hanem a kertben vagy a közeli erdőben díszítenek fel egy tetszőleges fát. A karácsonyi szauna sem maradhat el. Délután aztán belekezdenek a karácsonyi vacsora készítésébe, amit általában 16 és 18 óra között fogyasztanak el. A legfontosabb ételek, amik nem hiányozhatnak egy finn asztalról karácsonykor: a különböző rakott ételek, a graavilohi (sós lazac), silli (hering), mäti (halikra), sillisalaatti vagy rosolli (heringsaláta), lipeäkala (lúgozott hal), a sonka, a szilva, a borsó és a krumpli. A desszert általában a luumukiisseli (szilvalekvárszerű édesség). A vacsora után felbontják a karácsonyi ajándékokat. Az ajándékokat Finnországban a télapó (joulupukki) hozza, akinek énekelni szoktak. Joulupukki a finn hagyomány szerint olyan férfi volt, aki a termékenységrítushoz tartozó kecske (pukki) alakjának öltözött és így járta a házakat, ahol aztán megette a vacsorából megmaradt falatokat. 25-én rendszerint meglátogatják a rokonokat, távolabb élő barátokat, valamint sportolni mennek a szabadba, például síelni vagy korcsolyázni.