a függetlenség napja (Itsenäisyyspäivä)
Finnország a függetlenségét 1917. december 6-án kiáltotta ki, ezt a napot 1919 óta ünneplik. Elsőként Helsinkiben felvonják a finn zászlót a Tähtitorni-dombon. Ezután a székesegyházban istentiszteletet tartanak, amelyen a köztársasági elnök is hagyományosan részt vesz. A honvédség díszszemlét rendez, több ezer tartalékost és hivatásos állományút is előléptetnek. Este 6 órakor a házakban leoltják a villanyt és két kék-fehér gyertyát raknak az ablakokba, amelyeket azoknak az emlékére gyújtanak meg, akik a finn függetlenségért harcoltak az orosz elnyomás idején. Ez a szokás az 1920-as évekre és még korábbra megy vissza, amikor az orosz elnyomás elleni csendes tiltakozás jeléül kék-fehér gyertyákat gyújtottak Johan Ludvig Runeberg (a finn himnusz szerzője) születésnapján. Egy népszerű legenda szerint a gyertyákat azért rakták az ablakokba, hogy jelezzék az első világháború kezdetén Németországba, katonai kiképzésre induló fiatal férfiaknak, hogy a házban megpihenhetnek és védve lesznek az oroszok elől. December 6-án este az elnöki palotában a köztársasági elnök függetlenség napi fogadást ad, ahová körülbelül kétezer embert hívnak meg, köztük a politikai élet képviselőit, diplomatákat, egyházi vezetőket, élsportolókat, valamint díszvendégként jelen vannak az ország háborús veteránjai is. Ezt az eseményt minden évben élőben közvetíti a televízió, az adást évente körülbelül kétmillióan nézik. Ugyanakkor a rendőrség is nagy erőkkel készül, hiszen ilyenkor az elnöki palota elé rendszerint demonstrációt szerveznek. Ezen a napon jótékonysági szervezetek a Hakaniemi téren rendeznek ünnepséget a kevésbé szerencséseknek, általában ingyenes ételosztással.
|